A teljes dolgozat itt tölthető le word-ben!
2. A turizmus általános rendszere
2.2. A turizmus környezeti sajátosságai
2.3. A szabadidő és a turizmus kapcsolata
3.1. Turizmus fejlődéstörténete
3.2. A XX. század és a tömegturizmus
4. Közép és Kelet-Európa turizmusa
4.1. II. világháború és a rendszerváltás közti turizmus
4.2. Turizmus a rendszerváltást követően
5. Magyarország helye a turizmus piacán
5.1. A magyar turizmust érintő hatások
5.2. A magyarok turizmusa, üdülési szokások
5.2.2. Vizsgálatba vont célcsoport bemutatása
1. Bevezetés
„ A világ egy könyv;
aki otthon marad,
csak egy oldalt olvas el.”
-Ágoston-
A „Turizmus” a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává nőtte ki magát. A globalizációs folyamatoknak köszönhetően a turizmus szerepe világviszonylatban is elismerté vált. Pozitív hatásait felismerve egyre több országban fordítanak kiemelt figyelmet a fenntartható fejlődés figyelembevételével a turizmus fejlesztésére.
A turizmus megjelenése elősegíti az elmaradott és fejlett régiók gazdasági stabilitását azzal, hogy munkahelyeket teremt, ösztönzi az innovációt, segíti az infrastruktúra és az információs hálózatok kiépítését, továbbá adóbevételeket jelent és végül, de nem utolsó sorban biztosítja az adott térség politikai, gazdasági és biztonsági stabilitását.
Politikai szempontból 1989 meghozta a rendszerváltozást Magyarországon, mely az egykori szocialista országból hirtelen kapitalista szemléletű, liberális elveket követő, a külföldi turisták számára vonzó turisztikai desztináció lett, illetve a lakosság gazdasági helyzetének javulását is eredményezte.
Gazdasági értelemben Magyarország 2004. május 1.-i csatlakozása az Európai Unióhoz, meghatározta az ország további fejlődésének az irányát (üzleti turizmus területén meghatározó desztináció lett). A hazai turizmus további fejlődésének jelentős lépése az euró bevezetése lehet, melynek pontos dátuma még nem ismert.
Magyarország történelmében keleti és nyugati kulturális hatások ötvöződnek egy ezeréves állam hagyományaival. Kulturális szempontból nagy vonzerőt jelent hazánk kulturális öröksége, továbbá egyediséggel bíró hagyományai (pl. a gasztronómiában), melyek a többi ország számára kuriózumot jelentenek, sőt a tengeren túlról és Nyugat Európából érkező emberek képzeletében továbbra is a ”csikós-gulyás és erős paprika” él, ami alapjában véve igaz is.
Magyarország adottságai kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Hazánk Európában központi helyen fekszik, bővelkedik természeti értékekben, és a háborítatlan természetet tíz nemzeti parkban élvezheti a látogató. Az ország egyedülállóan gazdag hőforrásokban, egyik legfontosabb vonzerejét jelentik a gyógyfürdők, termálvizű strandok és az ezekhez kapcsolódó gyógyszállodák. Magyarország emellett kiváló lehetőségeket nyújt az aktív pihenésre vágyóknak, a lovaglás, kerékpározás, a gyalogtúrák, a horgászat, vadászat, a vízi sportok és a golfozás kedvelőiknek is.
A jelenleg tapasztalható világméretű változások, a gazdasági recesszió, környezeti és természeti katasztrófák, a terrorizmus és a világméretű járványok, (közel-keleti konfliktusok) negatív hatásként hatnak, így az utazási szokások is hirtelen megváltoztak. Előtérbe kerültek a közeli desztinációk, belföldi utak, megváltoztak az utazási foglalások (last minute helyett first minute) és a közlekedés trendje (megjelentek a fapados járatok).
A turizmus az emberek környezetváltozással egybekötött élményszerzésére irányul, melynek igénye bármilyen gazdasági helyzetben fennáll. A turisztikai keresletet objektív és szubjektív körülmények befolyásolják. Az előbbit befolyásoló tényezők például az adott utazás ára, az utazás célja, közlekedés módja, a szálláshelyek vonzereje, az egyén jövedelmi viszonyai, de ide sorolhatók a 70-es, 80-as évek szocialista rendszerének a szabad mozgást akadályozó korlátozásai, a valutakeret korlátozás, a nyugati országokba irányuló háromévenkénti utazás, stb. Szubjektív körülményeknél fontos szerepet játszik a média, melynek tudatformáló hatása egyre növekszik. Az írott és elektronikus csatornák divatot diktálnak és igényeket, majd szükségleteket teremtenek. Ilyenek a reklámok által generált tengerparti és a luxus utazások de az egyre kedveltebb belföldi üdülések is.
A szakdolgozat témájának kiválasztásában családi hátterem áll. A család életében a fárasztó hétköznapok után, a közösen eltöltött idő szabadidős programokból, többnyire kirándulásokból, utazásokból állt, aminek egyik fő célja az volt, hogy minél több tudáshoz, kultúrához, történelmi ismeretekhez jussunk. Mindezek vezettek rá a turisztikai szakma iránti elkötelezettségemhez.
A turizmus Magyarországon a 70-es évek közepétől a 80–as évek elejétől indult dinamikus fejlődésnek. Ezt kihasználva lehetőség szerint külföldre utaztunk. Mivel az akkori rendszer ennek határokat szabott (nyugati országokba csak három évente, majd később évente egyszer utazhattak az emberek) saját országunk megismerése volt az elérhető cél.
A turizmusban az a jó, hogy különböző kultúrákat, hagyományokat, népszokásokat, életstílusokat, tájegységet ismerhet meg az ember, ugyanakkor különböző nemzetiségek közötti barátság is szövődhet.
A dolgozat fő hipotézise: a magyar lakosság utazási szokásai a két pólusú világban a 70-es évektől a 90-es évekig , amikor futótűzként robbant ki a rendszerváltozás, ahol a magyar lakosság először érezhette a szabadság ízét, megnyíltak a kapuk nyugat felé. 2001.szeptember 11.-e, az Amerikai Egyesült Államok elleni terror támadás után az egész világban a turizmus egy időre visszaesett. Az emberek féltek utazni, de az utazási kedv hamar visszatért és 2002-től látványos fellendülés látható a turizmus területén.
A szakdolgozat megírásához elsősorban saját élményeim, tapasztalataimat kívánom felhasználni, másodsorban Internet, szakirodalom és statisztikai adatokkal szeretném az információkat alátámasztani.
A turizmus fejlesztéséhez sok pénzre és a pénzforrások elnyeréséhez arra van szükség, hogy egyértelműen, adatokkal is, hitelt érdemlően bizonyítani lehessen, a turizmus mennyiben jobb, előnyösebb más, alternatív befektetési lehetőségekhez képest
Az emberek többsége, szeret utazni, új ismereteket szerezni. Az utazás iránti vágy az ember alapvető természetéből fakad, és ez remélhetőleg még egy jó ideig így is marad.
2. A turizmus általános rendszere
2.1.
A turizmus a jelenlegi dimenziójában meglehetősen új jelenség. A történelem során az utazás szinte kizárólag a kiváltságos rétegek előjoga volt. A modern turizmusnak a 18-19. századi ipari forradalom teremtette meg az alapját. Fejlődött a turisztikai kínálat, bővültek a szállás, étkezési lehetőségek és a közlekedés terén is megindult a motorizáció. Így az iparosodással valamint az azzal összefüggő urbanizációval és a polgárosodással egyre nagyobb kör számára váltak adottá az utazáshoz szükséges alapfeltételek, melyek a:
ü Szabadidő
ü Diszkrecionális jövedelem és a
ü Motiváció
A 2001. szeptember 11.-i USA-t ért terrortámadás után a biztonság is megjelentik a feltételek között.
Napjainkban az idegenforgalom, a turizmus és a vendégforgalom szavakat szinonim fogalomként kezeljük. Bármelyik szót használjuk a kommunikáció során a befogadó környezettel szemben elvárás, hogy az e forgalomban résztvevőt vendégnek tekintsék, és ennek megfelelő figyelemben részesítsék.
2.2.
Mindenekelőtt meg kell említeni az utazási igények és motivációjának szociológiai kapcsolatát. Ha egy gyerek olyan családban nő fel ahol a szabadidő tartalmas eltöltés szervezetten, színesen és változatosan lett megszervezve, akkor a megszerzett tudás és élmények birtokában szélesebb ismeretei révén könnyebben találja meg a helyét a felnőtt társadalomban. Ezek nem feltétlenül függenek egy család anyagi helyzetétől.
A turizmus egy komplex társadalmi rendszer, mely a kereslet megtestesítő turistát, valamint a kínálatot jelentő turisztikai desztinációt jelenti meg. A turizmus és a környezet között függőségi rendszer van (1. ábra), tehát a környezeti tényezők befolyásolják a turizmus fejlődését, mely visszahat a környezetére. A turizmus e két alrendszere közti kapcsolatot az alábbi tényezők befolyásolják.
A kereslet és kínálat egymásra találásának alapfeltétele, hogy a leendő turistának legyen késztetése, motivációja arra, hogy elhagyja lakóhelyét és valami mást, változatosságot keressen. Az emberi cselekvést a szükségletek kielégítésére irányuló feszültség, hiányérzet mozgatja, motiválja. Az igény már konkrét formában jelentkező szükséglet, amely egy meghatározott termékre irányul. A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik.
Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglet-hierarchia elmélettel.
3. Világturizmus fejlődése
3.1. Turizmus fejlődéstörténete
A XXI. század elején, egy új évezred kezdetekor a világ, gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része a szabadidő tartalmas és változatos eltöltése. Az egyes történelmi korszakokban, a turizmusban résztvevők motivációi eltérőek voltak. Ami közösnek tekinthető, az részben a hétköznapi helyzetből, rutinból való átmeneti kilépés és az ehhez fűződő élmények iránti vágy, valamint a gazdasági kondíció, melynek keretében ez a vágy megvalósítható.
Tekintsük át a turizmus fejlődésének történelemi korokra jellemző fejlődését, változását.
A turizmus kezdetleges formái már az ókorban is jelen voltak. Főleg az üzleti, hivatással járó és a vallási célzatú utazások sorolhatók ide. A föníciaiak, a kínaiak, a görögök és a rómaiak mind rendkívül aktív kereskedelmet folytattak a környező népekkel, Valamennyi nép történelmében fontos szerepet kapott a vallás és ezért a vallási ünnepeken, zarándoklaton hatalmas tömegek mozdultak meg és változtattak helyet, meneteltek olykor több száz kilométert is. Az ókor jellegzetes ünnepei voltak az olimpiai játékok, mellyel kapcsolatban a görögök sajátos "marketing" hadjáratot folytattak: hírnökök járták be az egész országot, így adva a lakosság tudtára a játékok megrendezésének hírét.
A Római Birodalomban is kialakult a korai turizmus, hiszen a rómaiak fantasztikus infrastrukturális felszereltsége az akkori kor embe
